Pyrgopolinices: Kállai Máté
Palaestrio: Fodor Dávid
Periplectocica: Pallagi Melitta
Sceledrus, szolga: Kurucz Gábor
Philocomasium, leány: Sipos Anna
Pleusicles, ifjú: Laczó Dániel
Acroteleutium, széplány: Kollár Zsuzsa
Milphidippa, szolgálója: Kovács Barbara
Ajtónállók: Varga Gergő és
Pálvölgyi András

Pompás szórakozás megcsúfolni az önhitt dicsekvőt. Erről tanúskodik Plautus vígjátéka. Pyrgopolinices (a városbástyalegyőző) ostoba gőgjében mit sem gyanítva, önként megy bele a jól előkészített kelepcébe.

Rendezte: Orbán Edit

Flamenco - A szenvedélyek jegyében

Lippai Andrea táncművész és társulata
A FlamenCorazónArte Táncszínház előadása

A Flamenco az ellentétek művészete, mely sodró lendülettel, ősi erővel, határtalan ritmusgazdagsággal fejezi ki a legszélsőségesebb érzelmeket. A zene és a tánc összhangja lenyűgöző, dinamikája, virtuozitása egyedülálló a táncműfajok között. Ma is állandóan fejlődik és a kortárs előadók által megújul ez az ősi tradíciókból táplálkozó modern művészeti ág.

A FlamenCorazónArte Táncszínház 2006-ban alakult Lippai Andrea táncművész vezetésével. Tagjai az általa 2000-ben alapított LATIDOS EGYÜTTES mai formációja, akik számos sikeres előadással gazdagították már a hazai táncpalettát. Céljuk, hogy népszerűsítsék a Flamenco sokszínű műfaját és kivívják a rangjának megfelelő helyét a kortárs táncéletben.

LATIDOS Zenekar:
BARNA RITA ÉNEK
VIDÁK RÓBERT GITÁR
ILLÉS JÁNOS GITÁR
JAKAB VIKTOR BASSZUSGITÁR
TAR GERGELY ÜTŐHANGSZEREK
LUCIO DOMINGUEZ  VOKÁL-TAPS

Táncosok:
Achkar Laura, Pirók Zsófia, Göltl Evelin, Szabó Zsófia
Herendi Zsuzsa, Ajtai Krisztina, Lippai Andrea

Művészeti vezető, koreográfus:
LIPPAI ANDREA
EuroPas és Harangozó Díjas táncművész

Fekete sas

Szilágyi Enikő francia sanzonestje
Zongorán kísér Bíró Attila

A különleges tehetségű művésznő Edith Piaf, Barbara, Jacques Brel dalaiból összeállított francia sanzonestje évekig szerepelt kirobbanó sikerrel a  Thália Színház műsorán, azóta megjárta Párizs és Brüsszel koncerttermeit is. Ezek a sanzonok az érzésekre, a lélek apró rezdüléseire apellálnak. Szilágyi Enikő nagyszerûen ki tudja feszíteni ezeket a pillanatokat, kevés gesztussal él, inkább a zene és saját énekhangjának kifejezőerejére hagyatkozik. Kitűnő segítőtársa Bíró Péter, aki szinte együtt lélegzik vele a zongora mellett. Drámai pillanatok váltják egymást egy-egy nyugodtabb, rezignáltabb hangú dallal, és minden percben érezhető az abszolút színpadi jelenlét, amely élővé, lüktetővé teszi ezt a nagyszerű estet.

Paprikajancsi  visszatér

„Azt mondja Barta Tóni, hogy az igazi bábos kicsit megtántorodik a paraván mögött, ha az általa irányított bábfigura a játék során kap egy fülest, vagy mondjuk a kobakjára koppintanak egy palacsintasütővel. Mert a báb a játékszer feje búbjától az őt mozgató művész talpáig tart.”

Paprika Jancsi csúzlizdája

Barta Tóni hivatásos bábszínész. A kilencvenes évek elején még az Állami Bábszínházban játszott, amikor már kifelé kacsingatott a kötöttségekből, hősünk úgy döntött: a jövőben inkább a maga útját járja.

Figurina Bábszínház
Szereplôk :  Fers Klára  és Siklósi Gábor

Tárgyjáték élőzenével, minden korosztálynak!

Ebben a műsorban közönséges használati tárgyak adnak elő négy Grimm-mesét („Hófehérke és a hét törpe”, „A nyúl meg a sün”, „Csipkerózsika”, „Piroska és a farkas”), bizonyítván, hogy a fantázia segítségével minden életre kelhet.

A Kolompos együttes 1989-ben alakult. Az autentikus népzenét mindig is igyekezték derűs, játékos formában bemutatni. Tíz évvel ezelőtt egy véletlen felkérésnek köszönhetően léptek föl először gyerekek előtt egy óvodában, amely akkora hatással volt rájuk, hogy azóta kifejezetten gyermeklemezeket készítenek. A Jönnek a huszárok, a Furulyás Palkó, az Egyszer egy királyfi és az Én elmentem a vásárba mind egy-egy népszerű, széles körben ismert dallamból indul ki, és azt a témát számos egyéb dallal végigjárva egy egységes szerkezetet, történetet képez.
Az együttes rendszeresen koncertezik óvodákban, sok helyütt a zenekar hagyományápoló műsorait az óvodai nevelési program részévé tették, elismervén ezzel tevékenységüket, mint nevelési módszert. A Kolompos tudatosan bővíti repertoárját, koncertjeik mellett tartanak táncházakat és zenés színházi esteket is, amelyeken az évszakokhoz kapcsolódó népi szokásokat, vagy az albumokon elmesélt történeteket adják elő.

Viktor Jerofejev: A MOSZKVAI SZÉPSÉG című regényének színpadi változata

Fordította: LAUER-MOKRAI ORSOLYA
Dramaturg: SZOKOLAI BRIGITTA
Díszlettervező: ÉBERWEIN RÓBERT
Díszletkoncepció: UWE LAUER
Paraván, olajkép: LAUER-MOKRAI ORSOLYA
Zenei összeállítás: SABÁK PÉTER, HANS VAN VLIET, VOZÁR JÁNOS
A rendező munkatársa: HIDAS JUDIT
Rendezte: UWE LAUER

Viktor Jerofejev Jelenleg Oroszország legjelentősebb szerzői közé tartozik. Első regényét, "A moszkvai szépség"-et, amibôl azután a színdarab is született, 27 nyelvre fordították le.

Művészies összevisszaságban berendezett tér. A háttérben áttetsző japán paraván, az asztalkán cók-mók, a szekrénykén Brut és Courvoisier, középen rózsaszín kárpitú kanapé és még szökőkút és kis vitorláshajó és jegesmedve meztelen nővel és a tárgyhalom közepén a legendás szépségű Ira Tarakanova.
 Sír, mosolyog, pezsgőt és bolgár mosogatóvizet iszik, táncol, felajz, leforráz és végeláthatatlanul mesél. A faluját elhagyó 23 éves Iráról, a rózsa színû csodajárgányról, a párizsi fogorvosok sznobériájáról, orosz vonatokban zajló beszélgetésekről, a kegyeiért versengők hadáról és Leonárdkáról. Ira megtört hangja felfényesedik, hiszen itt esküvő lesz holnap...

Kiss Erzsi valami olyat tud, mint senki más. Mintha egy ismeretlen nép nem létező folkórját hallanánk, amit mondjuk lapp, eszkimó,indián, arab, fekete amerikai, angolszász, s még sokfajta embercsoport zenéjéből gyúrtak össze.Hol balkáni, hol török vagy afrikai zenére emlékeztetnek, néha a blues vagy a latin világ hatása szűrődik át rajtuk, de minden egyes darab átmegy azon a transzformáción, ami az együttes játékos, erőteljesen expresszív és eredeti közelítésmódjából következik. Mellette szép dallamok, végtelen variációk.”       

Színtiszta öröm olyan muzsikát hallgatni, amelyhez végképp nem kapcsolódik semmiféle ideológia, nem magyarázza saját magát és a közönsége is csupa szeretettel figyeli. Ennek a a sallangmentes, önerőből szervezõdõ, másra nem támaszkodó zenének komoly rajongótábora van. Ha akad még olyan, ki ezelõtt nem hallotta volna, számára a jövőben feltétlenül javallott Egy Kiss Erzsi Zene s annak legújabb képződménye: a  KISS ERZSI PANCHAN.

Szereplők:
Bódog halász: Janovics Sándor
Sára, a felesége: Kontha Nelli
Aranyhal: Csák György

színpadra írta és rendezte:
Csák György
Játéktér, jelmez:
Szuchy Márta
Zene: Csák Péter

Hálóba került a Halkirály. Szabadulásáért cserébe megígéri, hogy Bódog kívánságait teljesíti. A házsártos Sára asszony nem hagyja békén csendes, békés urát. Egyre újabb és újabb követelésekkel áll elő, mígnem az aranyhal is megelégeli, és lesz, ami lesz...
A több változatban ismert történetet most az Aranyhal meséli el. Megtudjuk, mit kezd a csodával az együgyű halász és nagyravágyó felesége.
Az előadás során a groteszk nyelvi humor, a színészi játék, a közönség bevonása egyes helyeken biztosítja, hogy a néző jól szórakozzon a tanulságos történeten.

Szereplõk:

Dumabanya, Lafaty Joli,
Méreg Margó, Szuttyos

Jelmez: Szuchy Márta
Maszk: Furlán Ildikó
Zene: Csák Péter
Írta és irányította: Csák György

A Föld jó boszorkányai évente egyszer találkoznak.
Ilyenkor vigadnak, játszanak, a közönség soraiból új boszorkányokat avatnak. Végsõ céljuk, hogy ha elérkezett az idõ, együtt elinduljanak, s akkor „A Föld összes rossz gyerekének annyi!”. A boszorkányavatások egymást követik új és új próbatételekkel, de a végsõ pillanat, az indulás elõtt megszólal a kakas, oszt a boszorkányoknak befellegzett.

A zenekar tagjai
Szirtes Edina: ének, hegedű, zongora
Balogh Gusztáv: ének, szájbőgő
Cserta Balázs: fúvósok
Varga Kornél: gitár
Földes Gábor: basszusgitár
Kertész Ákos: ütősök

A Fabula Rasa lendületes muzsikájában természetes módon ötvöződnek a legkülönbözőbb népzenei hagyományok. Forró flamenco-alapok, a cigány, a magyar, a kelta és a zsidó mellett a balkáni motívumok is harmonikusan megférnek egy kommunában.

A simogatóan lágy, fotelben pihenős hangszereléshez a női vokál a legzamatosabb szavakat búgja. Fátyolos hegedű, brummogó nagybőgő és finoman rezgő fúvós- és ütőshangszerek összjátéka andalító melódiák sorát adja. Kortárs népzene és hagyományőrzés ez Szirtes Edina (Mókus) énekes-hegedűssel, aki a Nyerstől Hobón át Zsédáig sokakkal fuzionál. Mesélőtársai is jónevűek: az ismert basszusgitáros, Földes Gábor, a világot járt Varga Kornél gitáros és Kertész Ákos ütős mellett Balogh Guszti romazenész, illetve Cserta Balázs fúvós, aki a klarinéttól a szaxofonon át számos népi hangszert szólaltat meg.

Rendhagyó divatbemutató és amorftánc
Szatyordzsigolók és zacskócicák.
Minek az a sok textil?

Szereplők: Gőz István, Jarovinszkij Vera, Kövesdi László, Szabó Réka, Szász Dániel
Kosztüm: Bodnár Enikő
Zene: Barna Balázs mix
Rendező: Szabó Réka

Nejlonpasik, guminők
 ... A Szabó Réka köré csoportosuló színész-táncos szekció - Gőz István, Jarovinszkij Vera, Kövesdi László, Szász Dániel - lassan kezd igazi társulattá válni, egy kivételes humorérzékkel és ironikus szemlélettel megáldott együttessé, akikről tudni lehet, hogyha improvizálni kezdenek, minden ellenállás felesleges, pl. a veszprémi fesztiválon még a sokat próbált fotósok is sírva röhögtek a Karc fotóspróbáján.

Öten játsszák el Csehov három jelenetét, amelyet szó szerint „keretbe foglalnak”, ugyanis a bemutatkozás – mint családi arcképcsarnok – egy képkeretben történik. Valóban az archetípusok famíliájával találkozunk, amely a mimusjátékokkal, vásári komédiákkal, a commedia dell’artéval, a cirkusz világával áll rokonságban. Ide tartoznak Csehov bohózatai. A produkció elején látható felvonulás is a közös ősre emlékeztet. E műfajok előadásmódja a lehető legkomolyabb, tulajdonképpen a „lélektani realizmus” metódusa, és éppen ezáltal válnak a befejezések csattanóvá, váratlan poénokká.
És a beregszásziaknál kifogyhatatlan a tartalék ötletben, tehetségben, fegyelemben, fanatikus lelkesedésben, játékban és művészi alázatban.


A. P. CSEHOV: EGYFELVONÁSOS KOMÉDIÁK 
FORDÍTOTTA: Sík Endre

I. A MEDVE
      Popova Jelena Ivanovna - SZŰCS NELLI
      Szmirnov Grigorij Sztyepanovics - VARGA JÓZSEF
      Luka - TRILL ZSOLT
II. A DOHÁNYZÁS ÁRTALMAIRÓL
      Nyuhin Ivan Ivanovics - TRILL ZSOLT
III. LEÁNYKÉRÉS
      Csubukov, földbirtokos - TRILL ZSOLT
      Natalja Sztyepanovna, a lánya - KACSUR ANDREA
      Lomov, Ivan Vasziljevics - TÓTH LÁSZLÓ

DÍSZLET-JELMEZ: BALLA ILDIKÓ
SZÍNPADRA  ALKALMAZTA  ÉS  RENDEZTE: VIDNYÁNSZKY  ATTILA

Bíró Esztert énekesként - saját zenekara mellett - a Budapest Klezmer Band szólistájaként ismerhetik, színésznőként a több országban is bemutatott Csoda Krakkóban c. magyar – lengyel játékfilm, illetve számos musical női főszerepéből.
Pályája kezdetén megnyerte a Fiatalok Eurovíziós Dalfesztiválját Rovinj-ban, majd három évig tanult New York-ban. Eszter gyerekkora óta foglalkozik a zsidó folklór dallamaival. Az akusztikus zene Magyarország, Erdély, Oroszország és Jemen egyes vidékeiről való megfűszerezve a mediterrán világ zenéjének sajátos temperamentumával.

Közreműködnek:
FODO - zongora,hangszerek
SZIRTES EDINA „MÓKUS” – hegedű, harmonika, vokál
ANTONI ARNOLD – gitár